Prológus

                                     

Csak kiabálást halottam és érzetem, hogy a keze csattan az arcomon.Megütött. A könnyek egyre erősebben próbálnak utat törni, meg sem próbáltam őket visszatartani, szinte lehetetlen lett volna. Az a srác akibe mérhetetlenül szerelmes voltam egy évig.... megütött. Én szerettem, hűséges voltam, de ez a hála. Ezek az érzések szinte egy másodperc alatt váltak köddé bennem és helyét mérhetetlen fájdalom és csalódás töltötte be.
-Sajnálom. Én...-kezdte de meg sem vártam hogy befejezze. Futottam amilyen gyorsan csak tudtam.Hallottam hogy még kiabál utánnam, de meg sem fordult a fejemben hogy megálljak .A közös lakásunkhoz vettem az irányt. El akartam innen tűnni, minél gyorasabban.10 perc f

utás után megérkeztem a ház elé és szinte kitéptem az ajtót majd olyan erővel csaptam be amilyennel csak lehetett. Megkerestem a bőröndöt és a ruháimat kezdtem belegyűrni.
Összeszedtem a legszükségesebb dolgaimat és a telefonomért nyúltam, hívtam egy taxit.Öt perc sem kellett és itt is volt.Mikor meghalottam hogy dudálnak villám sebeséggel vettem az irányt a kijárati ajtó felé, még visszanéztem egyszer de utána ujjabb dudaszó hallatszódott. Megfordultam becsaptam az ajtót, és beszálltam a sárga színű autóba.-A reptérre kérem.-mondtam majd az ablakon kezdtem kifelé bámulni.Eszembejutott hogy fel kéne hívnom anyát hogy elmegyek, de elhesegettem az ötletet, hisz tudtam, hogy csak visszatartana és erre lett volna most a legkevesebb szükségem.Egyedül akartam lenni, most csak egy emberre van szükségem, de ő nem Magyarországon van.Egy sokkal távolabb és számomra nyugodtabb helyen.Londonban.